Napsug�rh�d

Sz�rnyaimat el�stam, mert nem hiszek a csod�kban,
Lepje a h�, lepje a s�r.
Most h�vogat a hold, a nap, de sz�rnyaim csak hullanak,
Fedi a h�, fedi a s�r.

  Sz�rrealisztikus t�li t�l. A f�k �gain, a feh�r, vastag h�r�teg helyett t�zcs�v�k futnak v�gig, recsegve-ropogva �getik le a t�rzsr�l a karvastags�g� �gakat, ami a f�ldre hullva a h�ban is tov�bb l�ngol. Hihetetlen, m�gis igaz. A f�k �gnek. A f�ld is �g. A felh�k is l�ngolnak, t�zes�t hullajtva az �gb�l. T�z mindenfel�. L�ngok. Forr�, v�r�s cs�v�k, amerre csak a szem ell�t. Megem�sztenek mindent. Ami az �tjukba ker�l, elt�nik, p�r m�l� pillanat alatt. V�ge mindennek. Olthatatlan. F�kezhetetlen. Meg�ll�thatatlan. Minden elpuszt�t. Semmi sem marad �pen. Senki sem �li t�l.
  A s�rk�nyt�z ilyen. Semmi sem �ll�thatja meg. Ha egyszer szabadj�ra eresztik, nem k�m�l semmit. A r�ten egy aranys�rk�ny �llt, mintha minden t�z bel�le eredne. Egy villan�s k�s�ret�ben mag�ra �lt�tte egy �reg f�rfi alakj�t. V�gign�zett a felperzselt t�jon, �s sz�ja el�gedett mosolyra h�z�dott. Bizony�ra tetszett neki, amit l�tott. K�r�l�tte m�g h� volt, p�r m�teres k�rzetben, �gy neki nem esett b�nt�d�sa, de onnant�l minden l�ngokban �llt. Csak �llt ott, �s n�zte a puszt�t�st.
  Nem messzire el�tte, egy nagyobb h�kupacon egy m�sik aranys�rk�ny fek�dt. �gy t�nt, mintha halott lenne, de n�ha-n�ha megmozdult.Egy fiatal l�ny volt.
 Az �reg folytatta a puszt�t�st. A h�ta m�g�tt robajszer� hanggal roskadt �ssze egy eg�sz erd�. Az �reg meg sem rezzent, a l�ny azonban �sszer�ndult, �s lassan kinyitotta a szem�t. Egy darabig csak n�zett a semmibe. �gy t�nt, fel sem fogja, hogy mit l�t. Jobb kez�t lassan maga al� h�zva kicsit felemelkedett a f�ldr�l, de �gy t�nt, t�bbre nem k�pes. Az �regemberre n�zett, szomor�, k�k szemekkel. Az �reg vissza r�, fels�bbs�gesen.
 - Mi�rt? - k�rdezte a l�ny.
 - Figyelmeztettelek - felelte a f�rfi.
 - Nem teheted ezt velem... - mondta remeg� hangon a l�ny.
 - M�r megtettem - vont v�llat.
 - K�rlek...
 - �n neem k�rtelek, hanem parancsoltam. Nem engedelmeskedt�l. Viseld a k�vetkezm�nyeit.
  Filia nyelt egyet, �s k�r�ln�zett. nem messze t�le egy l�ngcs�v�ban felismerni v�lte Lina alakj�t. Mozdulatlan volt. Minden bizonnyal r�g halott. Nem messze t�le egy s�t�tebb folt a l�ngok m�g�tt bizony�ra Gourry volt. Zelgadist �s Ameli�t nem l�tta sehol. Bizony�raa �ket �rte az els� csap�s. Xellos is elt�nt valahova. De minden bizonnyal meghalt � is. Ennyi id� alatt lehetetlen elteleport�lni.
  Fogalma sem volt r�la, mi t�rt�nt, amig nem volt eszm�let�n�l.
- Ne rem�nykedj... - sz�lalt meg az �sapa hideg hangon. Filia lehajtotta a fej�t.

Sz�rnyaimat el�stam, mert nem hiszek a csod�kban,
Lepje a h�, lepje a s�r.
Most h�vogat a hold, a nap, de sz�rnyaim csak hullanak,
Fedi a h�, fedi a s�r.

  Nagyon j�l tudta ez az eg�sz miatta van. Mindenr�l � tehet, az � hib�ja. Megakad�lyozhatta volna. Tehetett volna ellene. Komolyan kellett volna vennie az �satya fenyeget�s�t. De nem tette. T�l vak volt. T�l elvar�zsolt. T�l �nfej�. T�l �nz�.
  Tudhatta volna, hogy nem teheti. � nem szerethet szabadon. Igaz�b�l semmit sem tehet an�lk�l, hogy az �sapa felhatalmazta volna r�. Szabad szeretett volna lenni, vagy legal�bb csak egy kicsivel szabadabb, mint most. Nem siker�lt. Mot nemhogy � nem lehet szabad - mindenkit�l elvette a szabads�g�t. Mindenkit�l elvette az �let�t.
  Lassan felt�rdelt a h�ban. Az �sapa sz�tlanul n�zte. Filia �sszetette a kez�t, �s pr�b�lt elmondani egy im�t Cephiednek, de r�j�tt, semmi �rtelme ahhoz im�dkozni, akit el�rult. Ahhoz pedig f�leg nem, akinek a szolg�ja, az � tuljadon apja �ppen most puszt�tja el az eg�sz F�ldet. Kezei csal�dottan hullottak az �l�be. S�rni sem volt ereje, csak n�zte a havat maga el�tt.
 - Most m�r a papn�s�get is megtagadod? - k�rdezte g�nyosan Basil Ul Copt - Megtagadt�l engem. Megtagadtad a rendet. Cephiedet. A bar�taidat. Csak egyvalamit nem tudt�l, soha, Filia. Magadat.
  A ryuumiko feln�zett. Az �satya k�zelebb l�pett hozz�. M�g� intett, mire a l�ngok egyre k�zeledtek fel�j�k, de p�r m�terre meg�lltak.
 - Megmondtam neked, Filia. Semmi k�z�d nem lehet hozz�.
 - Ap�m...
 - Nem hallgatt�l r�m. Figyelmeztettelek, hogy nem lesz j� v�ge. Mondtam neked, hogy nem t�r�m el ezt t�led. Nem hitt�l nekem.
 - �n csak...
 - Ne menteget�zz. Erre nincs ments�g. �ssze�llt�l ez mazokuval, Filia! Gondolkodt�l te egy�ltal�n?
 - ...
 - Most mihez fogsz kezdeni?

  Filia nem sz�lt egy sz�t sem. Mihez kezdhetne. Nincs m�r �rtelme az �let�nek.
 - Meghaltak a bar�taid. Az emberek. Egyed�l mi maradtunk neked, Filia. De mi nem fogadhatunk vissza t�ged.
 - Nem is kell... - suttogta halkan a l�ny.

Ha felt�madnak �lmaim, majd kibomlanak sz�rnyaim,
Pereg a h�, pereg a s�r.

 - Mit mondt�l? - k�rdezte az �sapa. Azt hitte rosszul hall. Filia felemelte a fej�t. Elmosolyodott. Furcsa, k�l�n�s mosoly volt, se szomor�, se vid�m, se gonosz. Ink�bb belenyugv�.
  Lehunyta a szem�t, mire egy halom l�ng lobbant fel a h�ta m�g�tt. A l�ngok, mintha csak t�ncolra h�vn�k t�rsaikat, egyre k�zelebb csalogatt�k a h�ta m�g�tt az �sapa keltette l�ngokat. Azon egy percig sem haboztak, megindultak fel�j�k. Az �sapa m�g el tudott ugrani, �s egy v�d�falat emelni maga el�, Fili�nak azonban nem volt erre lehet�s�ge, de ha lett volna, akkor sem tett volna semmit. Ezek ut�n nem v�gyott semmi m�sra.

A falakon t�l, a kapukon t�l,
A hegyeken t�l, az egeken �t �gy jutok.
Napokat d�l, sz�neket sz�t,
A t�z�n �t h�v, a napsug�r h�d.

  Valami gy�ny�r�, f�nyes villan�s. Nem t�z. Nem l�ngok. Nem forr�, �get�, h�st is leperzsel� r�mek. Sugarak. Gy�ny�r�, h�feh�r f�ny.

Napsug�rh�d.


 - Ugye nem haragszotok r�m?

A falakon t�l, a kapukon t�l,
A hegyeken t�l, az egeken �t �gy jutok.
Napokat d�l, sz�neket sz�t,
A t�z�n �t h�v, a napsug�r h�d.

| Back

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.